A népesség 29%-a, 2,9 millió fő részesül valamilyen
jogcímen nyugellátásban, a saját jogú nyugdíjasok létszáma
2,4 millió fő, átlagos nyugdíjuk összege 98 ezer forint havonta. A nyugdíj
ellátásban részesülőknek 59%-a öregségi nyugdíjas és további 13%-uk
korbetöltött rokkant nyugdíjas. Korhatár alatti nyugdíjasok száma 338 ezer fő
(12%), számuk jelentős mértékben csökkent 2010 óta.
A GDP 11,3%-át, nagyjából 3 ezer milliárd forintot
fordítunk évente nyugdíjcélú kiadásokra (2011). Ugyanannyit, mint amennyi a
magánnyugdíj-pénztárakban működésük 13 éve alatt összegyűlt.
Mivel a létszám is stimmel (kb. 3 millió ember pénze volt), ez azt jelenti,
hogy 1 évnyi nyugdíjnak megfelelő össszegről beszélünk. Ez terv szerinti alakulást jelent, mivel az
eredeti elképzelés az volt, hogy a teljes nyugdíj negyedére elég járadékot kell
majd szolgáltatniuk a várhatóan mintegy 15 nyugdíjban töltött éven át.
Ugyanez fordítva
is igaz: a nyugdíjkasszából egy évnyi nyugdíjfizetés hiányzik a manyup rendszer miatt, ami évi mintegy 230
milliárd forint hiányt jelent. A 90-es évek végi reformsorozatot (korhatár
emelés, induló nyugdíj számításának változtatása, svájci indexálás bevezetése)
követően a nyugdíjkassza nagyjából egyensúlyban volt. Az egyensúly akkor borult
fel, amikor elkezdtünk 13. havi nyugdíjakat osztogatni, járulékokat csökkenteni
több lépcsőben, és eseti nyugdíjkorrekciókat végrehajtani a szavazatok
begyűjtése érdekében. Ezt később (2007-09) jelentős járulékemeléssel
kompenzálták.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése