Ér-e csalni?

Mi az érvényesülés titka Magyarországon? Elfogadható-e hamis adatokat közölni, hogy anyagi előnyhöz jussunk? Lehetséges-e egyáltalán becsületesen meggazdagodni? Fontos kérdések ezek a közelmúlt brókercéges visszaélései és különféle korrupciós ügyei tükrében. A Tárki 2013-ban megismételt érték kutatása többek között ezekre a kérdésekre is választ keresett. (A 2009. évi hasonló kutatásról itt és itt írtunk.)

A kutatás úgy találta, hogy 2009-ről 2013-ra a szabályszegések elvi elutasítása csökkent, vagyis kevésbé akadunk fenn a gondolatra, hogy valaki adót csalt, bliccelt a villamoson vagy hamis adatokkal jutott anyagi előnyhöz. Ez egyrészről jó hír, mert a szabályszegéseket sokkal magasabb arányban követjük el valójában, mint amennyire gondoljuk, s így reálisabb önképet rajzolunk. Ugyanakkor, mit érnek a normák, ha már elvileg sem tartjuk fontosnak a követésüket?

A kutatás alapján a magyarok

• 80%-a szerint becsületesen nem lehet meggazdagodni,
• 75%-a szerint aki vinni akarja valamire, annak egyes szabályokat át kell hágnia,
• 50%-a véli csak úgy, hogy kemény munkával el lehet érni, amit akarunk, és alig
• 20%-a szerint van mindenkinek egyenlő esélye az érvényesülésre.

A kemény munka szerepét az érvényesülésben, illetve a munka hiányának szerepét az elszegényedésben az emberek vélekedésében a kapcsolati tőke, illetve annak hiánya váltotta fel 2013-ra.